Mi a Különbség Az Állami Hatalom Kiterjedtsége És Hatalmi Képessége Között? (hungarian)

...

Ismertesse a politikai szocializáció színtereit!

A politikai szocializáció színterei alatt azokat az intézményeket és szervezeteket értjük, amelyek befolyásolják egy egyén politikai attitűdjeit. Az első és legerősebb színtér a család, majd ezt követően az iskola. Itt a fiatal jobban megismerkedhet a politika világával, és több, eltérő impulzus érheti, mint a családban. A fontos színterek közé tartoznak továbbá a vallási intézmények, ám azok szerepe és befolyása nagyban függ az adott országban a politika és az egyház kapcsolatától. Az egyénre nagy hatást gyakorolnak hatnak a különböző kortárs csoportok is, valamint a társadalomi osztály és a társadalmi nem, amelyek jelentős választóvonalat képeznek egy társadalomban. A tömegtájékoztatás, a média is a politikai szocializáció színterei közé tartozik. Információval látja el az egyént, ugyanakkor képes formálni a politikai meggyőződését. A politikai attitűdöket az eddig felsoroltakon kívül a különböző érdekcsoportok, egyesületek, szervezetek valamint a politikai pártok is formálják.

- Érveljen amellett, hogy egy funkciót csak egy struktúra/sok struktúra lásson el! (törvényhozás, érdekaggregáció, végrehajtás)

- Érveljen amellett, hogy a politikai rendszerrel való azonosulás lényeges/nem lényeges a politika rendszer stabilitása szempontjából!

- Érveljen amellett, hogy jobb, ha az állampolgárok mentalitását a résztvevői/alattvalói/parokiális attitűd jellemzi!

- Érveljen amellett, hogy miért nem kell/kell a családban/ iskolában/a vallási intézményekben politizálni!

Mi a politikai rendszer?

Sorolja fel az állampolgári érdekartikuláció különféle formáit!

Az állampolgári érdekartikuláció formái közé tartozik a szavazás, a választási részvétel, informális csoport, társadalmi mozgalom létrehozása, és annak működésében való részvétel, a személyes érdekkapcsolat, valamint a tiltakozó tevékenység.

Milyen különbségek vannak az állampolgári részvételi formák tekintetében az egyes országok között?

Az állampolgárok politikai részvétele, aktivitása országonként eltérő. Az Egyesült Államokban például feltűnően alacsony a választásokon való részvétel, a többi vizsgált országokhoz képest, ugyanakkor az amerikaiak sokkal nagyobb arányban vesznek részt a politikai pártok tevékenységében vagy épp állampolgári érdekcsoportokban. Megfigyelhető továbbá, hogy Franciaországban a legmagasabb azoknak a száma, akik részt vesznek különböző törvényes tiltakozó megmozdulásokon. Ez annak köszönhető, hogy Franciaországban nagy hagyománya van a tüntetéseknek, tiltakozó akcióknak. Németországban mennek a legnagyobb arányban szavazni, továbbá a németek azok, akik a legtöbbet beszélgetnek egymással a politikáról.

Jellemezze a különféle érdekcsoportokat!

Az érdekcsoportok négy fajtáját különböztetjük meg. Először is beszélhetünk az anómiás csoportokról. Ezek spontán jönnek létre, például valamilyen kormányintézkedés vagy egy elégedetlenséget, vagy általános dühöt eredményező esemény hatására. Ezek legtöbbször gyors lefolyású megmozdulások, ám sokszor erőszakhoz vezethetnek. A természetes csoportok az anómiás csoportokhoz hasonlóak abban a tekintetben, hogy ezek sem jól szervezettek, illetve hosszú életűek. Alapjukként szolgálhat valamilyen közös érdek, etnikai, regionális, vallási, foglalkozási identitás, valamint rokoni kötelék. A harmadik fajta csoport az intézményi csoport. Ez egy formális tömörülés, és jelentős befolyással bírhat a politikai döntéshozatalra. Támogatóik lehetnek a politikai pártok, különböző gazdasági társaságok, a parlament vagy épp az egyház. Végül meg kell említenünk a társuláson alapuló csoportokat. Ezek egy konkrét csoport érdekeinek képviseletére alakulnak. Ez is egy formális csoport, fizetett alkalmazottakkal. Lehet szakszervezet, kereskedelmi kamara vagy akár vallási tömörülés.

Mi jellemzi a civil társadalmat?

A civil társadalom egy olyan társadalom, amelyben az emberek állami kontroll és szabályozás nélküli politikai és társadalmi interakció részesei. Fontos részei az önkéntes, közösségi csoportok, a tömegkommunikáció, valamint az információ elérhetősége. Ismertesse a politikai döntéshozókhoz való hozzáférés csatornáit! Két nagy csoportot különböztetünk meg, ezek a legitim hozzáférési csatornák, illetve az erőszakos eljárások és taktikák. Az előbbihez tartoznak a személyes kapcsolatok, akár családi, akár iskolai szinten, valamint a tömegkommunikáció, amely segítségével az érdekcsoportok támogatást szerezhetnek különböző céljaik eléréséhez. Továbbá ide sorolhatóak még a politikai pártok, a kormányzati bürokrácia, vagy a törvényes tiltakozó megmozdulások, sztrájkok. Az erőszakos módszerek közé tartoznak az illegális tüntetések, lázadások, fosztogatások.

Jellemezze az érdekaggregáció különböző típusait!

Beszélhetünk személyes érdekaggregációról, amely esetében a felek a személyes kapcsolatok felhasználásával egyeztetik politikai érdekeiket. Fontos a patrónus-kliens viszony, ami annyit tesz, hogy a hatalommal rendelkező, központi pozíciót elfoglaló személy, vagy épp csoport előjogokat biztosít támogatóinak azok hűségéért cserébe. Az érdekaggregáció másik típusa az intézményi érdekaggregáció. Ebben az esetben nagyobb szervezetekről beszélhetünk, amelyek céljaik eléréséért küzdenek.

Osztályozza a pártrendszereket!

Megkülönböztetünk konfliktusos, együttműködéses és konszenzusos pártrendszereket. A konszenzusos pártrendszer esetében a többséggel bíró pártok alapvető érdekei és értékei közel állnak egymáshoz, ennél fogva bíznak egymásban, és képesek együttműködni. A konfliktusos pártrendszerben a pártok közötti véleménykülönbség nagy, bizalmatlanok és ellenségesek egymással. Ha egy pártrendszer egyszerre hordozza a konszenzusos és a konfliktusos pártrendszer jegyeit, akkor azt együttműködési pártrendszernek nevezzük. Ebben az esetben a pártok és a politikusok képesek áthidalni a véleménykülönbségeket